HTML

édes és keserű

pár jelenet az életemből, érzések és megérzések, nem teljesen a kezdetektől, a tizenévek végére nézek

Friss topikok

Linkblog

Archívum

játszma

2008.11.24. 20:41 Limo

Amint meghallottam a hangját, összerándult a gyomrom, s a gombóc a torkomban egyre csak nőtt, ahogyan ő közeledett. Megpróbáltam nyelni egy nagyot. Vettem egy mély lélgezetet, s úgy tettem, minthaészre sem venném. éreztem, nem, tudtam, hogy most le fog ülni mellém. Igaz, hogy csak egy cspőszélességnyi hely volt köztem és a fal között a padon, de úgy tűnt, elég volt neki. Én az asztalnál ülve, derült arccal üdvözöltem, s a mosógép a gyomromban egy kicsit lelassult. Végre itt vagy. Mosolygott, s látszott rajta, hogy bár fáradt, az a kis sör segített rajta, s a lényeg, hogy még nem alszik. Furcsa. Velem még sosem viselkedett így.. lábai oldalról közrefogtak, merthogy másként nem fért el, s nekem jól esett, ha véletlen hozzám ért.

Bal karjával úgy tűnt, mintha átkarolna, mert azt a lábán nyugtatta. Olyan oltalmazónak tűnt... Szívesen hozzábújtam volna. mikor felé fordultam, hirtelen megijedtem. Atya ég! milyen közel vagy... Egy arasznyi hely nem sok, annyi sem volt az arcunk között. Ó, az ajkaid! Áh, nevettem is magamon, hol jár az eszem.

Jobb kezem hol a térdemen, hol az asztalon. Olyan idétlen, nincs jó helyen. késztetést érzek, hogy megérintsem az arcát. Ragyogó a mosolya. Megízlelném. Mindig ad belőle egy kicsit, nem úgy, csak megnevettet. Olyankor mélyen a szemeibe nézek... kicsit hosszabban, mint más szemébe, remélem érti, miért.

Kitör belőlünk a nevetés. Ő az asztalra borul karjaira, én meg a vállára. Halkan mondok neki valamit. Nem érti. Közelebb hajol, s én bebújok a nyakába, úgy mondom, hogy más ne hallja meg. Úgy tűnik, mintha lenne egy közös titkunk.

Blöfföltem és nyertem. Azt mondta, hogy büszke rám, s ez olyan jól esett a lelkemnek, mint egy cukorka egy kisgyereknek.

Úú, nagyon fájt a hátam. Nincsen, ahová hátradőljek. Kellemes lenne rátámaszkodni. De vajon nem lennék túl tolakodó? És mások mit szólnának hozzá? Érdekes. Ennyire befolyásol, hogy mások mit képzelnek, és képzelnének. A legfontosabb azonban az, hogy ő mit gondol és érez. Sajnos fogalmam sincs. Tényleg nincs.

Maradjon barát? Jó ez így is. De az sem esne rosszul, ha többet szeretne.

Szólj hozzá!

Címkék: póker mosoly barát

A bejegyzés trackback címe:

https://limo1011.blog.hu/api/trackback/id/tr69786655

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása